Cseke Gábor
Kedves János,
ezt az anekdotát muszáj volt elmesélnem. Egyike a legerősebbeknek. Mateket eredetileg nagyon sokkolta, de aztán a humoros oldaláról fogta fel és velünk együtt mulatott, valahányszor felidéztük. Természetesen, másokat is átvertünk vele...
Üdv,
csg
Forrás: Cseke Gábor honlapja
Publikálási dátum: 2012. október 29. (hétfő) 18:39
Előrebocsátom, hogy a Matekovics Jánosra emlékezésnek e szelete nem a legszalonképesebb, mégis igen jellemzőnek érzem azokra az időkre, melyekben megfogant, illetve miránk, akik ama idők levegőjét szívtuk.
Történetünk idején Matek már túl volt az 1960-as évek körüli politikai meghurcoltatáson, belátta - legalább is úgy tűnt -, hogy nem érdemes mindenki előtt minden őszinte gondolatát elpufogtatnia, de azért megmaradt annak a rebellis léleknek, akit az édesanyja kimentett az ötvenhatos kolozsvári zűrzavarból.
Itt jön be a képbe a "hun vérvonal", ami néhai Kincses József kollégánk (az Ifjúmunkás sportrovatát szerkesztette mindaddig, amíg át nem települt - házasság révén - Magyarországra) fejében született meg. Egy szerkesztőségi hétköznap délutánján történt, hogy Jóska, aki a Matekével szomszédos irodában "vágta a fát hűvös halomba", megunván a mindennapi robotot, átlátogatott Matekékhez, úgymond tapasztalatcserére. Néhány semleges szó-váltás után Kincses Jóska rajongva nézett Matekre és felkiáltott:
- Matek, neked olyan hun arcod van!
Matek arcára ettől egyszerre ült ki a meglepetés és az elégedettség minden sajátos jele. Mosolya ragyogott, mintha babakenőccsel kenegették volna a szívét.
- Igazán? - kérdezte azért, enyhén kétkedőn.
- Naná! Hun p...a, hun s.gg!
A hatás leírhatatlan volt. Ma is az. Matek arcáról úgy olvadt le az elégedettség fénye, mint tavaszi háztetőről az áprilisi hó.
Az a gyanúm, hogy bár nyilvánvaló volt, csak nem hitte el: Jóska csak a bolondját járatta vele. A hun vérvonal remekül passzolt volna az álmaihoz...
*
Kincses Jóska valóságos fenomén volt az Ifjúmunkás történetében. Elekes Ferenc kollégánk néhány jeles történettel egészítette ki profilját Az eltérített felvonó c. kisregényében (A szép Edith; A harmadik Bolyai; Kérj Pelétől autogramot). Ezek után a hun vérvonalról szóló történet abszolút hitelesnek tűnik (mint ahogy az is).
Cseke Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése