Anyám

Egy vers a hagyatékból: 

Matekovics Ilona (1920-2008)

Matekovics János:  Anyám

Harmincnyolc éves

                     lettem

                     én,

De nem meglepetés

              e költemény,

              csecse-

              becse.

Nem meglepetés

               anyám

               szíve,

És szememben a

                könny.

Anyám rossz

                lábakkal

                 árul

a csúnya

             messzi

               piactereken,

közbe,

           néha

                 sírdogál,

                 sírdogál.

Mert

      félnapokat is

                 ott áll,

pénzes gőgű

            vevőkre

                      vár

                      vár.

Két nehéz kaska

                benne

                      gyümölccsel

                 pakova

Amit ő szedett

         ő szedett

  

Kosarába tett

        ide cipelt

        özvegyen,

        özvegyen.

És, mert a fia,

               a fia,

             akiből

     az úriembert

     az úriembert

       kikínlódta,

       kikínlódta,

     falu-csúfja

          cipőjét

          hordja

         hordja.

És az ő születésnapjára

     -   egyedül

   egyedül,

    ő tudta

 Ő TUDTA, -

Küldött

táviratot

táviratot

És vett

kikínlódva

egy pár

  új cipőt,

   új cipőt.

Sepsiszentgyörgy-Simonyifalva

1977. szeptember 3-14.