Vársárlás egy aranykorszaki üzletben

Apám kedvességével és udvariasságával hegyet lehetett volna elmozgatni. Egyszer így jutottunk élelemhez is.

a mostani "25-ös üzlet"

Történt egyszer a nyolcvanas évek közepén hogy Matek betért anyámmal a mostani Sepsiszentgyörgy központjában levő Mimmy Zup üzletbe, az akkori 25-ös üzletbe, ahol mindig kivettük az adagot, havi fél liter olajat, fél kiló cukrot, fél vajat, stb. Több nem járt. Pénzért se.

Akkor érvényes volt az a vicc, hogy: régen ki volt írva, hogy "Kovács János mészáros", és bent volt hús, most ki van írva, hogy "Hús", és bent van Kovács János mészáros.

üres polcok a Ceauşescu-aranykorban

Apám végignézett az üres polcokon és kampókon; meresztette a szemét a a félhomályos üzletben (villany nem volt), majd odafordult az egyik unatkozó kiszolgálónőhöz:

- Kisasszony, mikor tetszett utoljára szalámit látni?

- Van szatyra? - nézett végig az eladó Matekon.

- Van.

- Adja ide, majd fizessen be 12 lejt, de ne nézze meg itt az üzletben, mi van benne! Nehogy mások meglássák!

Apám vígan tartott haza a szatyrával. 
Egy rúd szalámi volt benne.